A HÁMORI HENRIK TÁMOGATÁSI ALAP MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A NÉVADÓRÓL
Társaságunk célkitűzéseinek, és a névadó erkölcsi útmutatásának megfelelően, 2019. márciusában felmerült annak igénye, hogy próbáljuk szervezett keretek között megsegíteni Társaságunk azon tagjait, valamint azokat az egykori munkásőröket, munkásőr hozzátartozókat,
akik - önhibájukon kívül - nehéz helyzetbe kerültek.
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság saját anyagi stabilitásának megteremtése után, az Országos Parancsnokság úgy határozott, hogy erre a célra létrehoz egy pénzügyi alapot. (Hámori Henrik Támogatási Alap)
A Támogatási Alap forrása a befolyt éves vagyoni hozzájárulások 15%-a, valamint a célirányos befizetések, adományok összessége, tagságunk és szimpatizánsaink részéről. (Induló összegként Társaságunk országos parancsnoka ajánlott föl 1.500.000 Forintot.) A Támogatási Alap operatív működtetéséért az országos parancsnok és helyettesei valamint a Társaság etikai biztosa felelős.
A működés kereteinek kialakításáért, valamint a Támogatási Alap működésének beindításáért, az országos parancsnok felel. Ebbéli feladatának határideje folyamatos.
Hámori Henrik, aki az egykori Munkásőrség alapító tagja volt, s egész életét a közösség szolgálatának szentelte, halála előtt sem feledkezett meg arról, hogy becsületes munkával szerzett javait társai életének jobbá tételére használja fel.
Hámori elvtárs halála előtt úgy rendelkezett, hogy vagyonát az egykori Munkásőrség Országos Parancsnoksága, a munkásőrök helyzetének jobbítására használja fel. Végrendeletében azonban azt is kikötötte, hogy a kollektívák ápolják a közösségi szellemet, mutassanak példát az emberi humánum értékeinek megvédésében.
Nekünk, a hagyományőrző Munkásőr Társaság tagjainak, szervezetünk célkitűzései, a Társasági Szerződésben foglaltak alapján is, mindez erkölcsi kötelességünk. Éppen ezért egyrészt Hámori elvtárs emléke, kiváló példamutatása előtt is tisztelegni kívánunk azzal, hogy kezdeményezésünk névadójaként választottuk őt.
Az alábbi rövid, és lényegre szorítkozó anyag hivatott arra, hogy az Országos Parancsnokság részére kidolgozza azokat az alapelveket és a követendő gyakorlatot, amelyek révén a felállított pénzügyi alap a leghatékonyabban működtethető, s egyszersmind megismertesse a tagsággal, és a szimpatizánsokkal a Támogatási Alap struktúráját.
A Hámori Henrik Támogatási Alap működési rendje:
I. Alapelvek
Támogatásban részesülhessen mindenki, aki a Hagyományőrző Munkásőr Társaság tagja, vagy pártoló tagja, annak házastársa, azzal bejegyzett élettársi kapcsolatban és gyermeke, továbbá aki egykoron a Munkásőrség társadalmi vagy hivatásos állományában szolgált. Elhunyt tag, pártoló tag, és egykori munkásőr esetén a házastárs, illetve a gyermek, unoka, dédunoka támogatható. (Ezt az alapelvet a Sürgősségi Alap bírálatánál nem kell kizáró feltételként kezelni.)
Tisztában vagyunk azzal a korláttal, hogy belátható ideig nem leszünk képesek a teljes tagság, és az egykoron több mint hatvanezer főt számláló Munkásőrség tagjainak és hozzátartozóinak minden gondját - baját orvosolni.
Ezért célunk, hogy a leginkább arra szorulókat segítsük meg.
A támogatások elosztásánál élvezzenek elsőbbséget a:
váratlan halál eset miatt, házastárs (családfő) nélkül maradt elvtársaink vagy hozzátartozóik.
Baleset vagy betegség miatt nehéz helyzetbe jutott elvtárs, vagy hozzátartozója.
hosszan tartó, súlyos betegségben szenvedő, kiskorú gyermekeket nevelő elvtárs, vagy házastársa.
több gyermekes családok.
A segítség mértéke ne jelképes, hanem jelentős összegű legyen, érezhetően járuljon hozzá bajba jutott elvtársaink anyagi lehetőségeinek javításához.
Ne aprózzuk el anyagi lehetőségeinket, inkább kevesebb nehéz helyzetbe jutott elvtársunkat támogassuk, de jelentős összeggel, és a leginkább indokolt helyzetekben.
Folyamatos támogatást (apanázst) Társaságunk nem tud felvállalni, ezért az alkalmi, egyedi támogatásokat preferáljuk, jóllehet ismétlődő támogatások lehetősége nincs kizárva.
II. Gyakorlati megvalósítás
A támogatások gyakorlata során a rendelkezésre álló (tárgyévben képződő) összeget két nagy csoportba kell osztani rendeltetése szerint:
Tragédiák, váratlan eseményekkel kapcsolatos ‘kárenyhítő' támogatást a Sürgősségi Alapból kell támogatni (viszonylag ritkábban fordul elő, de nagyobb összegű támogatást igényel), valamint
önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő elvtársak és családtagjaik megsegítése az Általános Alapból történik.
A.) Sürgősségi alap (50%)
Tragédiák, váratlan események EGYSZERI támogatására adható összeg. A sürgősségi alap mértéke a képződött összeg 50 %-a. Indokolt esetben az általános alapból, illetve a Segély Alap előző évi maradványaiból kiegészíthető. Az összegnek mindig rendelkezésre kell állnia. Amennyiben év végével az alap tartalmaz pénzt, úgy ez az összeg visszakerül az éves megtakarítások közé, nem kerül kiosztásra. (A támogatás összege lehetőleg ne legyen kevesebb 60 eFt-nál. ) Kiutalásának gyorsnak és zökkenőmentesnek kell lennie.
B.) Általános alap (50%)
Az adott évben a tagság és a budapesti illetve a vidéki egységek javaslata alapján, az Országos Parancsnokság által jóváhagyott támogatásra szoruló személyek megsegítésére adható összeg. Mértéke a képződött összeg 50 %-a. Nagyobb számú segélyezett (5-15) kisebb összegű (a támogatás összege lehetőleg ne legyen kevesebb 30 eFt-nál) támogatására szolgál, és évente egyszer (év végével) kerül kiosztásra. Szociális indokok alapján, méltányosságból adható.
Szociális indoknak tekintendő:
-a súlyos, rossz egészségi állapot,
- a nagy családosi státusz alacsony egy főre eső jövedelemmel párosulva,
- egyedülállóként, több eltartottról gondoskodás, alacsony egy főre eső jövedelemmel párosulva,
-munkásőr hozzátartozó beiskolázási nehézségei, felsőoktatási tanulmányok finanszírozási problémái
-egyéb méltányolható szempontok
Önmagában nem minősül szociális indoknak a tartós munkanélküliség.
Az alapok közötti megosztás véglegesítése minden év október-november hónapokban történik. Az országos parancsnokság ekkor dönt az általános alap felhasználásáról is. Amennyiben a már kiosztott Sürgősségi Alap több mint az éves felosztás alapján lehetséges volna, akkor azt az általános alapból kell kiegészíteni.
III. Formai elvárások
Annak érdekében, hogy a kitűzött cél, és a méltányos elosztás elérhető és igazolható legyen a következő szempontok betartása szükséges:
A rászorultság okait minél szélesebb információs bázisból kell nyernünk.
Erősen támaszkodnunk kell az ország régióiban működő helyi egységeink, vagy ennek hiányában az ott élő tagjaink és pártoló tagjaink információira,felvetéseire.
A beérkezett adatokat viszonylag hamar fel kell dolgozni, a segítség mértékét és formáját el kell dönteni. Sürgős ügyekben azonnali intézkedéseket kell foganatosítani. Azonnali intézkedéseket kívánó ügyekben az országos pk. vagy utasítása alapján valamely o. pk. helyettes jár el.
Az egyes eseteket megfelelő információ tartalmú adatlapokon és jegyzőkönyveken tartjuk nyilván, mely összehasonlíthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a döntéseket, egyszersmind a Hámori Henrik Támogatási Alap működését.
Hagyományőrző Munkásőr Társaság
Országos Parancsnoksága
2019. június 3.
A NÉVADÓ NEKROLÓGJA
-Nyakas kisöreg volt - emlékezik vissza Arató István elvtárs a Hagyományőrző Munkásőr Társaság országos parancsnokhelyettese, az egykori VIII. kerületi „Asztalos János" munkásőregység parancsnoka.
-Ha kórházba került, s a nővér nem szépen nézett rá, kiszökött. Nálunk az egységben is addig erősködött nálam hogy a végén már feltartott, kénytelen voltam komolyan venni. Kiküldtem hozzá az egység jogászát, dr. Sinka Imrét, csinálja meg azt a végrendeletet. Mindez 1985 decemberében történt.
Részlet a végrendeletből:
„Én Hámori Henrik, Budapest VIII. kerület kisfuvaros utca 4. sz. I. em. 8. alatti lakos, cselekvőképességem teljes birtokában, befolyásmentes és érett megfontolás után halálom esetére az alábbiak szerint rendelkezem:
Az általam bérelt tanácsi bérlakásban található valamennyi ingóságot a Munkásőrség Országos Parancsnoksága örökölje. Halálomkor még meglévő készpénzemet és ékszereimet, valamint takarékbetétjeimet, (amelyek jelenleg egy acélkék színű kazettában vannak elhelyezve) ugyancsak a Munkásőrség Országos Parancsnoksága örökölje.
Felkérem a Munkásőrség országos parancsnokát, engedélyezze hogy örökül hagyott vagyonomat teljes egészében a Munkásőrség Budapest, VIII. kerületi „Asztalos János" egysége használhassa. Oldalági rokonaimat, akik egyébként a törvényes örököseim lennének, a hagyatékban nem kívánom részesíteni, mivel ők engem nem szerettek, és csak anyagi érdekeiket akarták érvényesíteni. Temetésem megszervezésében kizárólag a Munkásőrség VIII. kerületi egységének tagjai vehetnek részt, rokonaim nem"
Nyolcadik kerület, kisfuvaros utca. A 19. századból itt maradt körfolyosós bérházak. A nyolcvanas évek derekán járunk, Hámori elvtárs egykori lakásában: Két szoba, konyha, fürdőfülke, W.C. Nehéz, háború előtti bútorok, csipketerítők. A vitrinben fényképek. A korábbi 60 esztendő kimerevített kockái.
A húszas évek. A szülők korai halála után mind az öt Hámori gyerek menhelyre került. Szétszóródtak az országban. Henriknek, a legkisebb fiúnak kedvezett a „szerencse": egy kiskunhalasi özvegyasszony vette magához. Hatévesen. Felnevelte, tisztes szakmát adott a kezébe. Szobafestő-mázoló lett. Ekkor újra egyedül maradt, meghalt a nevelőanyja.
Sötét, göndör hajú lány mosolyog a fényképen.
A következőn már egy aprócska gyermeket tart a kezében. Hámori Henrik felesége és gyermeke.
Katonaruhás képek. Huszonkilenc-harmincból, majd a negyvenes évek elejéről. Az előbbiekről még nevetve üzen az otthoniaknak, a családnak.
Az utóbbiak már a munkaszolgálatost örökítik meg....
Feleségét és gyermekeit a fasizmus alatt koncentrációs táborba hurcolták, ezeket a képeket már soha nem látták....
Újabb fotó, dátuma: 1946. Egy férfi, és egy női arc. Nem mosolyognak.... Már nem fiatalok, de nem is öregek. újrakezdik az életet.
Második házassága után Budapesten talált munkát, a Magyar Szellőző Művekben. Belépett a Magyar Kommunista Pártba. Rövidesen a vállalati pártszervezet vezetőségi tagjává választották. Hajtott, küzdött, nem volt nyugvása. Ezekben az esztendőkben egymás után háromszor tűzték mellére a Kiváló Dolgozó kitüntetést.
Államosításkor őt is hívatták. Munkásigazgatóvá nevezték ki a Fűtésszerelőipari Vállalat élére. Nem tudta, mire vállalkozott. Nem értett máshoz csak a festéshez, mázoláshoz. Akkor ez nem volt fontos. Hívták! Bíztak benne! Bizonyítania kell! Benne nem csalódhatnak!!!
Nem is csalódtak. A vállalat élt, dolgozott mint a többi, a terveket teljesítették.
Aztán.... Bonyolultabbak lettek a dolgok. Hat osztályt végzett. Érezte, mindez kevés. Egyre nehezebben tudta követni mindazt amit a vállalatnál és az országban történt.... Belátta, nem való ő igazgatónak. Nem ragaszkodott a „bársonyszékhez". Helyeztethette volna magát ide-oda, nem tette.....
Visszatért eredeti foglalkozásához, a Minőségi Festő Szakipari Szövetkezet művezetője lett. Nem érezte magát " bukott embernek". Nyugdíjazásáig, 1971-ig ott dolgozott. Soha nem volt nagy fizetése, sok pénze. A divatot nem követte. Évtizedeken át ugyanabban a bőrkabátban járt, amikor nagyon megkopott, átfestette.
Élete utolsó hónapjaiban Orosz Anna, a VIII. kerületi egység munkásőre ápolta, gondozta.
- Reggelente tejet és zsömlét evett. Beosztott minden fillért. De nagyvonalú is tudott lenni. Egyszer vett nekem egy pulóvert. Azt mondta azért, hogy ne kelljen annyit mosnom. Sokszor elkísért vásárolni. Olyankor ő fizetett.....
Orosz Anna így emlékezett az egykori Munkásőr c. folyóirat vele készített riportjában:
-A rokonait be sem engedte lakásba. Ha csöngettek, kiment, kinézett és szó nélkül visszacsoszogott a szobájába.
1986 május ötödikén este fél kilenckor érkezett haza. -Henrik nézte a tévét- emlékezett Orosz elvtársnő.
Kérte főzzek neki paprikás krumplit. kedvenc étele volt, ha soha nem fogyott volna ki a lábasból, azt se bánta volna....
Fél tizenegykor vacsoráztunk. Panaszkodott, nem érzi jól magát. Lefeküdt. Félt. Ezért nyitva hagytuk a két szoba közti ajtót. Fél négykor lett rosszul. Fel akart kelni, elesett. Kihívtam a mentőket. A kocsiban azt mondta: ne izgassam magam, legalább egy évig még élni fog, hogy ne tehessenek ki a lakásból.... Reggel, hét óra előtt öt perccel, meghalt. Egy nejlonzacskóba rakták a pizsamáját, és a holmiját.
Másnap reggel megjelentek a rokonok.
-Ellepték a lakást, mint a sáskák. Szimatoltak. Fontoskodtak. Okoskodtak. Követelőztek! Tologatták a bútorokat. Keresték a végrendeletet. Szerencsére, Henriknek volt annyi esze, hogy még életében letétbe helyezte a jogászunknál. Amikor ezt megtudták, azonnal rohantak az egységparancsnokhoz.
Ott, megismerve a végrendeletet, átmenetileg visszakozót fújtak. Mint később kiderült, csak rendezték soraikat.....
Hámori Henrik alapító munkásőrt szolgálati tiszteletadással, végakaratának megfelelően temették el. Felesége mellett nyugszik. Orosz Anna, élete utolsó szakaszának támasza nem sokáig maradt a lakásban. Nem kaphatta meg.....
A rokonok. Keresetet nyújtottak be a hagyatékot adó végzés ellen a Fővárosi Bíróságon. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú hatóság, a keresetet elutasította, és a hagyatékot, Hámori Henrik végrendeletét eredeti formájában és tartalmában jóváhagyta.
A testület vezetése is döntést hozott: Hámori Henrik díjat alapított. Az örökség teljes összegét takarékbetétben helyezték el. Ennek kamatait használják fel évente.
A díjban azok a VIII. kerületi munkásőrök részesülhettek, akik idős koruk, szociális helyzetük miatt erre rászorultak, illetve azok, akik az ilyen sorsú emberek gondozásában, ápolásában kiemelkedő társadalmi munkát végeztek.
Hámori Henrik ékszerekben és takarékbetétkönyvekben háromszázezer forintot hagyott hátra. Évtizedekig rakosgatta.....
Arató István elvtárs visszaemlékezése, és az egykori Munkásőr c. folyóirat cikke alapján a nekrológot összeállította Juhász Norbert országos parancsnok.
A Hámori Henrik Támogatási Alapba szánt pénzbeli adományokat, az alábbi képgalériában található ábrákon szemléltetett módon lehet eljuttatni.