LEZAJLOTT AZ I. ORSZÁGOS EGYSÉGGYŰLÉS
Kedves Elvtársak, Barátaink!
2020. március 14.-én lezajlott a Hagyományőrző Munkásőr Társaság I. Országos Egységgyűlése.
Szokatlan kép fogadta aznap délelőtt az Egységgyűlés helyszínéül szolgáló színvonalas bár előtt elsétáló járókelőt. Legalábbis az elmúlt 30 esztendőt alapul véve többségüket minden bizonnyal.
Még pusztán közeledett az idő a délelőtt 11 órához, de az elvtársak fegyelmezetten gyülekeztek az elmúlt hetek eligazításai alapján az épület előtt, ki civilben, ki pedig a legendás acélszürke egyenruhában.
Sokan jöttünk vidékről és a fővárosból, fiatalok és idősebbek egyaránt.
Az egységgyűlés résztvevői jó hangulatú, örömteljes találkozások, baráti és elvtársi kézfogások után foglalták el a rendezvény számára biztosított különtermet.
Pillanatkép a gyülekezőről
12:00-kor hagyományainkhoz híven fölcsendült a Rákóczi induló s bevonult Juhász Norbert elvtárs országos parancsnok, s fogadja Czére Ákos országos parancsnok helyettes jelentését miszerint az állomány egységgyűlésre együtt áll.
Ezt követően helyet fogalt az Egységgyűlés Elnöksége, s elsőként az országos parancsnok emelkedett szóra, s mondta el köszöntőjét:
„Kedves Elvtársak, Elvtársnők!
Mindenekelőtt, nagy szeretettel és tisztelettel köszöntelek benneteket a Hagyományőrző Munkásőr Társaság I. Országos Egységgyűlésén!
Külön köszöntöm sorainkban Farkas Péter elvtársat, a Marx Károly Társaság elnökét!
Méltán jelenthetjük ki, hogy a mai nap alkalmával történelmi jelentőségű eseményen találkozunk!
Személy szerint is köszönöm mindenkinek a megjelenést. Nem kis dolog ez napjainkban, mikor mindannyian tanúi lehettünk az elmúlt hónapban a jobboldali támadásoknak szervezetünket illetően, s a szélsőjobboldalról jövő mértéktelen fenyegetőzéseknek!
Mindezek fényében a mai Országos Egységgyűlés üzenet értékkel is bír.
Üzenjük ezzel, barátainknak, a magyar társadalom józan erőinek, és ellenségeinknek egyaránt hogy munkáját, az egykori testület szellemiségének, értékeinek és hagyományainak 21. századra való átörökítése érdekében Társaságunk tovább folytatja!"
Rövid köszöntőjét követően Juhász elvtárs a többek között a Társaság általános helyzetéről is szólt.
„Mint az mindannyiunk számára ismeretes, az elmúlt időszakban óriási érdeklődést mutatott irányunkba a média.
A 2019-es kibővített országos parancsnoki értekezletünket és az ott elhangzottakat igen megkésve ugyan, de jócskán fölkapva, gyakorlatilag az összes hazai nyomtatott közéleti-politikai lap, és online hírportál tudósított a Munkásőr Társaság létezéséről.
Csak maga az országos parancsnok 24 óra leforgása alatt egy televíziónak, egy rádiónak és online illetve nyomtatott lapok sokaságának kellett nyilatkozzon.
Ennek eredményeként nem maradt el irányunkba a társadalmi érdeklődés ugrásszerű megnövekedése sem.
Folyamatosan érkeznek hozzánk az email-ek, facebook üzenetek, postai levelek. Tagfelvételi kérelmek, munkásőr hagyatékok felajánlása és a leg változatosabb témában írnak az érdeklődő szimpatizánsaink és elvtársaink." - Részlet az országos parancsnok beszédéből.
Majd az országos pk. átadta a szót Sej László elvtárs, országos pk. helyettesnek:
„Kedves Elvtársnők, Elvtársak!
Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a Munkásőr Társaság tagjai számára az egyenruha ellátást intézzem és megszervezzem. Parancsnoki döntés alapján a Társaság tagjai számára az újonnan gyártott 64M gyakorló öltözetet tudjuk beszerezni, amely mindenben megegyezik az eredetileg viselt gyakorló öltözettel.
Amit eddig elértünk:
Tagjainkat az internetes felületeinken értesítettük, hogy lehetőség van egyenruhát rendelni Társaságunkon keresztül. Az egyenruhát önköltséges módon tudtuk megrendelni. A hozzá tartozó surranót, övet, sapkát és karszalagot egyénileg szerezték be tagjaink.
A hivatalos egyenruha mellé rövid ujjú pólókat is készíttettünk "Munkásőr Társaság" felirattal és a Munkásőrség címerével ellátva, arra az esetre, ha valahol praktikusabbnak tűnik a megjelenés egy ilyen pólóban, mint a hivatalos egyenruhában.
Megjegyzem, hogy mindkét cég nagyon korrekt volt velünk (akik a gyakorló ruházatot küldték, és akik a pólót gyártották), egyiküknek sem volt kifogása a munkásőr egyenruha, ill. a Munkásőr Társaság kapcsán, és biztosítottak minket, hogy a jövőben is állnak szíves rendelkezésünkre, ha ruhát szeretnénk rendelni tőlük.
Szeretném megjegyezni azt is, hogy Goszpodinoff elvtárs saját költségén megvásárolt néhány munkásőr sapkát, ezek jelenleg itt vannak, és azok számára tudunk adni belőle, akik egyenruhával rendelkeznek, de sapkájuk még nincs hozzá.
Pár szóban a jövőbeni terveinkről...
Egyenruha beszerzésünk természetesen nem áll le ennek a néhány gyakorlónak és pólónak a beszerzésével, hanem a jövőben is folytatódik. Eddig ajánlottuk az egyenruha igénylést tagjainknak, és aki kérte, annak megrendeltük. A jövőben azonban az újonnan csatlakozó tagjainknak nyilatkozniuk kell, hogy vállalják az egyenruha rendelést. Ez a már említett 64M gyakorlóra vonatkozik, amelynek ára 13.000 ft + postaköltség.
Annyival egészülnek ki a lehetőségeink, hogy a jövőben a gyakorló mellett a surranó beszerzésében is segíteni tudunk majd. A 65M újonnan gyártott fekete, kétcsatos surranóról van szó, amely annak idején a Munkásőrségnél rendszeresítve volt. Ennek az ára 10- vagy 12.000 forint lesz.
A már említett pólót viszont nem csak a tagjainknak, hanem a pártoló tagjainknak is meg tudjuk rendelni. Az ára 4.000 forint + postaköltség.
A sapka, a derékszíj és a karszalag beszerzését továbbra is egyénileg kell majd megoldani tagjainknak.
Megjegyzem, van jó pár garnitúra egyenruhánk arra az eshetőségre, ha valaki a nehéz szociális körülményeire való tekintettel nem tud egyenruhát rendelni.
Kérem, ha valaki ilyen helyzetben van, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
Kedves Elvtársak!
Őszintén bízom abban, hogy jelen lévő tagjainkat is egyenruhában láthatjuk majd a jövőbeli rendezvényeinken. Ugyanakkor még inkább bízom abban, hogy lesznek szép számmal új tagjaink is, akik örömmel veszik magukra a Munkásőr Társaság acélszürke gyakorlóját. Hogy ez így legyen, azért én személy szerint is mindent meg fogok tenni!"
Sej elvtárs után, Czére Ákos országos pk. helyettes felszólalása következett:
„Kedves elvtársnők, tisztelt elvtársak!
A közelmúlt eseményei kapcsán, engedve a jobboldali fenyegetőzéseknek, illetve megriadva a megnőtt média visszhangtól amely kiszakította őket a stagnáló nyugalmuk langymeleg biztonságot nyújtó posványából, számos baloldali párt és szervezet úgy döntött, hogy a hagyományőrző munkásőr társasággal ideiglenesen vagy véglegesen megszakítja a kapcsolatot.
Ennek hangot is adtak, amelyekben felhívták a figyelmünket, hogy civilben, magánemberként szívesen látnak minket a rendezvényeiken, erősítve ezzel a rendező párt vagy szervezet státuszát, de egyelőre a társaság képviseletében, főleg egyenruhában nem!
Viszont mi nem véletlenül indítottuk útjára ezt a hagyományőrző társaságot.
Mi, tagok és szimpatizánsok, igenis vállaljuk magunkat, vállaljuk kitűzött céljainkat, és büszkén viseljük újra az acélszürke egyenruhát, ami csak dicsőséget és elismerést hozott viselőinek, és mi ezt a dicsőséget és elismerést akarjuk visszaállítani.
Mi nem szégyelljük a munkásőr egyenruhát, hanem büszkék vagyunk rá, és büszkék vagyunk, hogy újra felvehetjük ezt, hiszen 30 év elmúltával sem sikerült a Munkásőrség eszmeiségét kiirtani ellenségeinknek.
Elvtársak!
Ezen visszajelzések igazolják, hogy egyelőre sajnos nem tudunk jelen lenni az ő munkásmozgalmi ünnepségeiken, rendezvényeiken....
Mert nem látnak minket ott szívesen. És erre csak egy válaszunk lehet!
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság Országos Parancsnoksága azt a döntést hozta, hogy ha a baloldali szervezetek nem óhajtanak velünk rendezvények terén közösködni, akkor mi magunk csinálunk saját munkásmozgalmi ünnepségeket, amelyre szívesen látjuk a csatlakozni óhajtó baloldali pártokat és szervezeteket.
Mi igen!
Ennek a tervezetnek, a már említett április 4-ikei ünnepség folytatásaként, úgy döntöttünk, hogy idén május 1-én, nem megyünk a ligetbe, sem sehova, hanem egy saját munkásőr majálist szervezünk tagjainknak, szimpatizánsainknak és családtagjaiknak.
Egy jó hangulatú, kulturális és sporteseményekkel megtűzdelt, főzőcskézős, beszélgetős vidám majálist, olyat, amilyet gyermekkorukban élvezhettünk utoljára, de amelyekre, biztos vagyok benne, hogy boldogan emlékezünk.
Elvtársak!
Az ennivalót és a többit a társaság biztosítja. Nektek csak a jókedvet kell hoznotok, és persze a kedves családotokat.
A részleteket illetően, a szervezés folyamatában, minden információt meg fogunk írni szokásos csatornáinkon.
De most szeretném leszögezni, hogy a vidékről feljövő elvtársaknak sem kell kapkodni, aggódni, hogy hogyan tudják ezt egy nap alatt megoldani, mivel lesz lehetőség a helyszínen szállás bérlésére akár egy éjszakára is, így másnap mindenki kényelmesen, kipihenve vághat neki a hazaútnak, kellemes élményekkel feltöltődve.
Mindezek után, a helyszínnel kapcsolatban technikai és egyéb kérdéseket illetően az ügyben megbízottunk, Juhász Lajos elvtárs, a Munkásőrség egykori IX. kerületi zászlóalj pk. helyettese tájékoztatta az Egységgyűlés résztvevőit.
Az elhangzott felszólalásokat követően napirendjéhez híven az Egységgyűlés személyi kérdésekről tárgyalt.
Mint ahogyan arról az elmúlt év novemberében hírt adtunk, valamennyi csatornánkon és fórumunkon, a Hagyományőrző Munkásőr Társaság korábbi országos parancsnokhelyettesei Arató István és Juhász Lajos elvtársak kérvényezték azonnali hatályú felmentésüket tisztségük alól, drámai hirtelenséggel megváltozott családi és egészségügyi helyzetük kapcsán.
Az újonnan kinevezendő országos pk. helyettesek személyéről született, és az országos parancsnok által egyenként megvizsgált javaslatok értelmében, átmenetileg megbízott országos pk. helyettesek kerültek kinevezésre a megüresedett tisztségekre. Czére Ákos, és Sej László elvtársak kerültek kinevezésre megbízott országos parancsnokhelyettesi beosztásokba. Megbízatásukban őket pedig az I. Országos Egységgyűlés volt hivatott véglegesen megerősíteni.
Az Egységgyűlés elnöksége a kérdést szavazásra bocsájtotta, s egyhangúan el is fogadta a jelölteket.
Pillanatkép az Egységgyűlés szünetében
Teljes joggal mondhatjuk, Társaságunk mérföldkövéhez ért.
Történetében első ízben került sor generációs váltásra.
Az eddigi folyamatok végkifejleteként, az Országos Parancsnokság egyúttal jelentősen meg is fiatalodott.
Az Egységgyűlés napirendi pontjainak sorában következett a kitüntetések és díjak átadása.
Első ízben került átadásra a Hagyományőrző Munkásőr Társaság legmagasabb rangú kitüntetése, a Munkásőr Emlékérem.
A reaktivált Munkásőr Emlékérem új adományozási rendje és irányelvei az Országos Parancsnokság 2019. június 25.-én ez irányban született döntése értelmében lépett hatályba.
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság érdekeinek elősegítése, valamint támogatása körül kimagasló érdemeket (a forradalmi munkásmozgalom, a szocializmus ügye és a magyar nemzet szolgálatában, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység) szerzett magyar és külföldi állampolgároknak adományozható.
Valamint azoknak a személyeknek, akik az alkotó- és előadó művészet, a kultúra, a tudomány, a társadalmi- és technológiai innováció, valamint a sport területén kifejtett tevékenységükkel öregbítették általában véve hazánk, vagy a Munkásőrség, és a szocializmus, továbbá más, a magyar társadalom józan, és haladó társadalmi erejének hírnevét, elősegítették kulturális gyarapodását.
Azoknak, akik életútjukkal, szakmai tevékenységükkel kiemelkedő érdemeket szereztek, különösen a tudományok bármely területén, az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása, a természeti környezet megóvása terén, valamint művészi alkotói és előadói, illetve a köz vagy a közrend és a közbiztonság szolgálatában végzett tevékenységükkel.
A Munkásőr Emlékérem külön polgári és munkásőr tagozattal kerül adományozásra, mely az adományozói okiratban kerül feltüntetésre a kitüntetés sorszámával együtt.
A Munkásőr tagozat a Hagyományőrző Munkásőr Társaság tagjait, pártoló tagjait, valamint az egykori Munkásőrség tagjait foglalja magában. Minden más személy polgári tagozathoz sorolandó.
Az első adományozás alkalma egy évekkel ezelőtt történt, és a közelmúltban lezárult tragikus eseményre vezethető vissza, melynek során a rendszerváltozás óta először történt meg hazánkban, hogy magyar rendőrtiszt antifasiszta küzdelemben vesztette életét.
A Pálvölgyi Péter részére posztumusz kiállított Munkásőr Emlékérem, és az adományozó okirat.
Ennek értelmében a Hagyományőrző Munkásőr Társaság Országos Parancsnoksága ide vonatkozó határozata alapján, néhai Pálvölgyi Péter r. alezredes számára, a magyar társadalom békéjének és biztonságának érdekében, a fasizmus erőivel szemben vívott fegyveres harcban tanúsított kiemelkedően hősies helytállása és áldozata elismeréséül, a Munkásőr Emlékérem kitüntetés polgári fokozatát posztumusz adományozta.
A továbbiakban Juhász Norbert elvtárs soron kívül, részesítette Országos Parancsnoki Dicséretben Sej László elvtársat, a Munkásőr Társaság személyi állománya egyenruházati ellátásáért felelő poszton nyújtott kiemelkedő, és áldozatos munkájának elismeréseként.
Emellett sor került a Munkásőr Társaság díszokleveleinek átadására.
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság díszoklevele, mely különösebb kötöttségek nélkül adományozható.
Tekintettel a rendezvény jellegére, a mai magyar valóság szülte körülményekre, a díszoklevél minden az Egységgyűlésen megjelent elvtárs számára átadásra került.
Az Egységgyűlés elnökségének pohárköszöntője a kitüntetések és díjak átadását követően
A díszoklevelek szolgálnak elismerésül egyrészt az I. Országos Egységgyűlésen való aktív részvételért, mellyel a jelenlévők elősegítették a Munkásőrség értékeinek és szellemiségének a 21. századra való átörökítését.
Farkas Péter elvtárs, a Marx Károly Társaság elnöke átveszi díszoklevelét Juhász Norbert Országos Parancsnoktól
Dukát Iván elvtárs átveszi díszoklevelét. Dukát elvtárs nemrégiben egy igen gazdag, sok tucat darabból álló, általunk eleddig ismeretlen magán fotósorozatot adott át Társaságunknak, a VIII. kerületi "Asztalos János" munkásőr egység történetéből.
A napirend hivatalos részének lezárulta után, az Egységgyűlés résztvevői, jó hangulatban fogyasztották el a közös ebédet, melyre a Munkásőr Társaság Országos Parancsnoksága látta őket vendégül, svédasztalos jelleggel.
Hagyományőrző Munkásőr Társaság
Országos Parancsnoksága
Kedves Elvtársak, Barátaink!
Mint ahogyan arról az elmúlt év novemberében hírt adtunk, valamennyi csatornánkon és fórumunkon, a Hagyományőrző Munkásőr Társaság korábbi országos parancsnokhelyettesei kérvényezték azonnali hatályú felmentésüket tisztségük alól, drámai hirtelenséggel megváltozott családi és egészségügyi helyzetük kapcsán.
Az újonnan kinevezendő országos pk. helyettesek személyéről született és általam egyenként megvizsgált javaslatok értelmében, a mai nappal Czére Ákos rajparancsnok elvtársat, és Sej László beosztott mőr. elvtársat megbízott országos parancsnokhelyettesekké léptetem elő, mely megbízatásukban őket az I. Országos Egységgyűlés lesz hivatott véglegesen megerősíteni március hónapban.
Teljes joggal mondhatjuk, Társaságunk mérföldkövéhez ért. Történetében első ízben került sor generációs váltásra. Az eddigi folyamatok végkifejleteként, az Országos Parancsnokság egyúttal jelentősen meg is fiatalodott.
Újonnan kinevezett országos parancsnok helyetteseink az alábbiakban osztanak meg velünk pár gondolatot és mutatkoznak be röviden.
Juhász Norbert
Hagyományőrző Munkásőr Társaság
országos parancsnok
CZÉRE ÁKOS ELVTÁRS GONDOLATAI
Tisztelt elvtársnők, elvtársak!
Juhász Norbert elvtárs, a Hagyományőrző Munkásőr Társaság országos parancsnoka kérésére szeretnék egy pár szóban bemutatkozni.
Czére Ákos vagyok. 1973-ban születtem, Budapesten a XIII. kerületben, Angyalföldön. Noha édesapám párttag volt, de kimondott baloldali szellemű nevelést nem kaptam, viszont becsülettel dolgozó és élő szüleimtől, az emberi értékeken kívül, megtanultam a tisztességes munka szeretetét és a keményen dolgozó emberek megbecsülését.
Talán kerületünk történelmi múltja miatt, de mindig erős lábon állt a kerületben a munkásőrség. Iskolánkban több munkásőr apuka is volt, akik az ünnepségeken díszőrséget adtak csapatzászlónknak, a 239.sz. Várkonyi György úttörőcsapat zászlójának.
Már akkor is mindig megcsodáltuk őket, és elhatároztam, hogy felnőttként én is feltétlenül munkásőr leszek.
Sajnos az iskolában nem működött úttörő munkásőr szakalegység, így úttörő tűzoltó lettem. Csapatunkkal több versenyen is indultunk, illetve iskolák közötti kerületi versenyen helyezést is értünk el. Néhány évig versenyszerűen sportoltam a Vasas SC klubban, ahol is birkóztam.
Közben beiratkoztam az MHSZ-hez is, ahol sportlövő voltam. Terveimben a továbbiakban egyenes utat képzeltem az ifjú gárdához, majd a munkasőrséghez, KISZ-hez és talán a párthoz is. Sajnos a rendszerváltás keresztül húzta minden tervemet.
A szakmunkás iskola elvégzése után, egy tömegközlekedési cégnél helyezkedtem el, ahol egy rövid megszakítással azóta is dolgozok, jelenleg mint járművezető. Munkába állásom után, szinte azonnal megkaptam behívó parancsomat, aminek értelmében leszolgáltam egyéves sorkatonai szolgálatom.
Őrkatonai kiképzést kaptam, többszörös kiváló lövészként géppuskás rajparancsnok lettem, majd tartalékos őrvezetőként szereltem le.
A sereg után visszatértem a céghez. Sajnos egyre inkább tapasztaltam saját magamon is és környezetemben is a rendszerváltás minden negatív hatását.
Ezért érdeklődni kezdtem a politika iránt, természetesen szemléletemen nem változtatva, a baloldal iránt. Felvettem a kapcsolatot, majd beléptem a Munkáspártba. Fiatal korom és tapasztalatlanságom ellenére az elvtársak megbíztak bennem, sok munkát bíztak rám, egyre fontosabbakat.
Választási ajánló szelvény gyűjtések után, voltam kongresszusi küldött is, majd az egyik önkormányzati választáson a párt színeiben indultam, mint képviselő jelölt a saját körzetemben. A kerületben a munkáspárt jelöltjei között a második legjobb eredményt sikerült elérnem.
Sajnos a párt vezetősége egy olyan irányvonalat kezdett követni, amit nem tudtam összeegyeztetni a saját baloldali értékrendemmel. Ezért fokozatosan elmaradtam a párttól, majd kiléptem. Több más elvtárs is hasonlóképpen gondolkodott, és kilépve saját szervezeteket alakítottak. Ezeket a szervezeteket továbbra is figyelemmel kísértem, hiszen vezetőiket, Vajnai Attila elvtársat illetve Fogarasi Zsuzsa és Rónai Katalin elvtársnőket még a munkáspártból jól ismertem.
A Fogarasi és Rónai elvtársnők által fémjelzett Népi front szervezet által, a figyelmembe került Juhász Norbert elvtárs és az ő nagy harca, a munkásőrség hagyományőrző szervezetként történő reaktiválásával. Nagy örömöt jelentett, amikor is győzött, és 2019 januárjában megalakulhatott a Hagyományőrző Munkásőr Társaság. Gyorsan felvettem velük a kapcsolatot és jelentkeztem soraikba.
Az a megtiszteltetés ért, hogy Juhász parancsnok elvtárs felkérésére már az első bemutatkozásunkon díszőrséget adhattam a Népi front, a Tanácsköztársaság 100-ik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésén. Azóta is igyekszem aktív munkával is a szervezetet építeni, gyarapítani.
Jelenleg aktív munkavállalóként, alkalmazottként dolgozom.
Noha egyszer elváltam, de immár több mint tíz éve boldog párkapcsolatban élek párommal. Mindkettőnk gyermekeit igyekszem ugyan abban a szellemben nevelni, amiben én is felnőttem, és igyekszem minden pozitívumot átadni nekik, amiket én kaptam, vagy tanultam életem során.
Ugyan úgy, ahogy fiatal barátaimnak is, akikkel innen-onnan, általában az egyik hobbim, érdeklődési köröm által, megismerkedek. Ugyanis gyermekkorom óta érdekel a haditechnika, jelenleg mint katonai holmik gyűjtője fungálok, illetve szabadidőm függvényében makettezek és modellezek is.
Tapasztalatom szerint, talán életszemléletem, filozófiám miatt, a fiatalokkal mindig jól megértem magam, könnyen megtalálom velük a hangot.
Nemrégiben kaptam Juhász parancsnok elvtárstól azt a megtisztelő felkérést, hogy a leköszönő eddigi országos parancsnok helyettesek, Juhász Lajos és Arató István elvtársak helyére lépve, vállalnám el az egyik országos parancsnok helyettesi posztot.
Némi töprengés után igent mondtam, mert úgy érzem, hogy talán így még többet tudok tenni a társaságért. Remélem az elvtársnők és elvtársak közös munkájával, a munkásőrök segítségével meg tudok felelni ezen a poszton.
SEJ LÁSZLÓ ELVTÁRS GONDOLATAI
Kedves Elvtársnők, Elvtársak!
Sej László vagyok, 1975-ben születtem, születésem óta Győrött élek.
Nőtlen vagyok, egyedül élek, ill. otthonomban a kutyáim családtagnak számítanak.
Nagyszüleim közül hárman elvhű kommunisták voltak.
Anyai nagypapám holocaust túlélő, a felszabadulás után kapcsolódott be a kommunista mozgalomba, de már a 30-as évektől, tizenéves korától Lenin elkötelezett híve volt. Pártiskola vezető, a megyei napilap alapítója, ott a pártrovat vezetője, majd a győri rádió párttitkára volt.
Nagymamámmal a pártiskolán ismerkedtek meg. 1948-ban részt vettek a két párt egyesítésének előkészítésében. Nagymamám, Polgár Miklósné a Munkásőrség alapító tagja, 1957-től közel húsz évig a győri egység büszke, megbecsült tagja volt. Néhai édesanyám is párttag volt. Nagyszüleim halála után az ő társasházi lakásukban lakom, mely még 1950-ben épült.
Zeneművészeti tanulmányokat folytattam, majd érettségi után saját érdeklődésből teológiát kezdtem tanulni. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán szereztem mindkét főiskolai szintű diplomám.
Emellett tanulmányokat folytattam a Veszprémi Hittudományi Főiskolán, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen, és a Sapientia Hittudományi Főiskolán is.
Tanulmányaim után csak egy rövid ideig tanítottam, majd a tanári pályát végleg abbahagyva fizikai munkás lettem.
Felsőfokú tanulmányaim után több szakképesítést is megszereztem: „C" és „E" kategóriás jogosítvánnyal rendelkezem, belföldi árufuvarozó vizsgát tettem, veszélyes anyag szállító (ADR), nehézgép kezelő (OKJ) és targoncavezető (OKJ) képesítéseket szereztem, biztonsági őr (OKJ) és pénzszállító (OKJ) képzéseket végeztem, valamint maroklőfegyverre is vizsgát tettem.
Egy vállalkozásban kezdtem a sofőri munkát, majd 2007-től a Magyar Posta Zrt-nél lettem gépkocsivezető (teherautósofőr és csomagszállító). Ezután a JNT Security Zrt-nél fegyveres pénzszállító munkakört töltöttem be.
Jelenleg is hasonló munkakörben dolgozom.
Meglehetősen későn, csak a rendszerváltozás után közel 25 évvel értékelődött fel bennem nagyszüleim kommunista identitása, tevékenysége és öröksége. Ezalatt sem voltam tagja egyetlen pártnak sem, és nem is tudtam maradéktalanul azonosulni a kapitalizmus pártjaival. A kommunista mozgalomban sem vettem részt, a politikai állásfoglalásom hosszú ideig nem volt tudatos és elkötelezett.
Komoly és lényegi változást 2016-ban a Cseh Miklós elvtárssal, a párt akkori elnökével való találkozásom jelentett ebben a tekintetben. Akkor ismertem meg a Népi Frontot és láttam azt, hogy a hiteles kommunista mozgalom él, és ehhez az élő mozgalomhoz csatlakozni lehet és érdemes is. A Népi Front Pártnak nem vagyok a tagja, de a párt közösségéhez tartozom, 2016-tól minden megmozdulásban aktívan részt veszek, amiben csak lehetőségem engedi.
Egyházi tanulmányaimat ma sem tagadom meg, minden korábbi tanáromra ma is tisztelettel tekintek. A magyar kommunisták közösségéhez nem az ateista világnézet, hanem a nagyszüleim példaértékű élete és a kapitalizmus kritikája vezetett.
Mindezekkel együtt Karl Marx őszinte tisztelője vagyok, őt és a Marxizmust minden lehetséges módon és fórumon megvédem.
Örömmel fogadtam azon híreket, amelyek a Hagyományőrző Munkásőr Társaság megalakulásáról szóltak.
Mindvégig szimpátiával figyeltem a folyamatot, míg végül 2019.
októberében csatlakoztam a Testülethez. A Munkásőrség léte és működése nekem is a szívügyemmé vált. Szerettem volna egy egyszerű beosztott munkásőr lenni, ám ha a Testület feladatot szán nekem, azt a Hagyományőrző Munkásőr Társaság működésének érdekében a közösség épülésének javára vállalom el.
Munkám és a kutyáim ellátása mellett kevés hobbira marad idő számomra.
Azonban szívesen hallgatok zenét, és egyedüli hobbiként szívesen gyűjtöm az értékes
(eszmei értékkel bíró) CD lemezeket.
KIBŐVÍTETT ORSZÁGOS PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET 2019. BUDAPEST
Juhász Norbert országos pk. fölszólal
2019. április 27.-én Budapesten, lezajlott a Hagyományőrző Munkásőr Társaság országos parancsnoki értekezlete.
Az eseményt az eddigi gyakorlathoz képest rendhagyó módon, kibővített formában, a Thököly Vendéglőben tartottuk, tagjaink és szimpatizánsaink széles körű bevonásával.
Az értekezleten vendégünk volt Rónai Katalin elvtársnő, egyik legfőbb politikai szövetségesünk a Népi Front Párt alelnöke.
A délelőtt 11-órai kezdetű rövid, fegyelmezett gyülekezőt követően, a Vendéglő különtermében szép számmal foglaltak helyet Társaságunk tagjai, pártoló tagjai és szimpatizánsai.
Ezután országos parancsnokunk Juhász Norbert elvtárs köszöntötte a megjelenteket, majd természetesen a Párt részéről Rónai elvtársnő.
Az értekezlet egyik fő napirendi pontja volt a Hagyományőrző Munkásőr Társaság elmúlt időszakában végzett munkájának, soron lévő feladatainak és helyzetének ismertetése és értékelése. (előadó Juhász Norbert o. pk.)
Az értekezlet több kiemelkedő jelentőségű határozatot is hozott aktuálpolitikai és működési kérdéseket illetően.
1. Társaságunk csatlakozik a Népi Front párt egy igen nemes, és a 21. század magyarországi munkásmozgalma szempontjából létfontosságú kezdeményezéshez, annak jövője szempontjából.
Lehetőségeinkhez mérten közreműködünk 600.000 Forint összegyűjtésében, annak érdekében, hogy Kádár János halálának 30. évfordulója alkalmából egy nagyobb szabású internetes ellen kampányt tudjunk folytatni, a napjainkra túlharapózott szélsőjobboldali rágalom és gyűlölet hadjárattal szemben, melyet a reakciós erők a szocializmus múltja, és egyben mai viszonyok közepette létező erői ellen folytatnak.
Az adománygyűjtésben számítunk minden támogatónk kommunista elkötelezettségére, és a szimpatizánsaink nagylelkű támogatására.
2. Az egykori Munkásőrség tömegbázisán létrejött Május Elseje Társasággal (akkoriban Münnich Ferenc Társaság) való kapcsolat elmélyítése.
Jövő év második felében könyv formájában, magán kiadásként jelentetjük meg az egykori Munkásőrség Győr-Moson-Sopron megyei egységének történetét, mely a rendszerváltás közbejöttével, valamint a testület puccsszerű feloszlatásával annak idején már nem láthatott napvilágot.
Az eladott példányokból befolyó összeget pedig teljes egészében a Hagyományőrző Munkásőr Társaság céljainak mind hatékonyabb megvalósítására fordítjuk.
3. Társaságunk kialakította álláspontját s egyúttal cselekvési tervét az idén, várhatóan ősszel tartandó önkormányzati választásokkal kapcsolatosan.
Országos parancsnokságunk határozott meggyőződése hogy lehetőség szerint támogatnunk kell erkölcsiekben és anyagiakban, is a helyhatósági választásokon induló tisztességes, kommunista elkötelezettségű embereket.
Ha nem is elsöprő többségben, de szép számmal jelen vannak a közéletben ezen elvtársaink. Van köztük munkásőr unoka aki Társaságunk alapító tagja, akadnak baloldali elkötelezettségű munkásőr hozzátartozók, valamely baloldali pártban tevékenykedő elvtársak, akik egykoron a Munkásőrségben szolgáltak hivatásos vagy társadalmi állományban.
Egy azonban közös bennük. Tisztességes, becsületes emberek, akik társaikért, környezetük jobbá tételéért kívánnak a magyar közéletben dolgozni.
Mindezek után az országos parancsnok köszönetet mondott Társaságunk oszlopos tagjának, Czére Ákos rajparancsnok elvtársnak a közelmúltban, a Tanácsköztársaság centenáriumi ünnepségén, díszőrségben való kiemelkedő helytállásáért.
Egyúttal fölterjesztette őt Társaságunk díszoklevelére.
Kibővített értekezletünk hivatalos programjának lezajlása után, igen jó hangulatú, kötetlen beszélgetés vette kezdetét. Sok elvtársunknak most nyílt lehetősége első alkalommal személyesen is megismerkednie Társaságunk országos parancsnok helyetteseivel és parancsnokával, s persze egymással is. Mindehhez egy finom ebéd nyújtott kellemes kereteket a jelenlevők számára, melyre Munkásőr Társaságunk látta vendégül az elvtársakat.
Czére Ákos raj pk. elvtárs és Paksainé elvtársnő, értékes gondolatokat osztottak meg velünk
Rendkívül örömteli esemény számunkra a szép számú érdeklődés mellett, hogy a délutánra több elvtársunk is döntött a MŐR. Társasághoz való csatlakozás mellett.
Ezúton is szeretettel köszöntjük sorainkban Paksai Béláné elvtársnőt, újonnan csatlakozott pártoló tagunkat, és Peremiczky Antal, valamint Iván Péter elvtársakat mint új tagjainkat!
Az alábbiakban közöljük Országos Parancsnokunk, Juhász Norbert elvtárs teljes beszédét mely a rendezvényen elhangzott:
"Kedves elvtársnők, kedves elvtársak!
Mindenek előtt nagy szeretettel és tisztelettel köszöntelek benneteket mai, kibővített országos parancsnoki értekezletünkön!
A mai nap különleges nap mindannyiunk számára. Nem csak az egykori testület hatvankét esztendővel ezelőtti létrejötte hozott minket ide, egyfajta nosztalgikus hangulat.
Egyúttal dicsőséges elődszervezetünk több mint hatvanezer fős kollektívájának példája előtti főhajtás és az emlékezés mellett, a jelenre és a jövőre is fókuszálunk.
Sorsfordító esemény ez a Munkásőrség rendszerváltozás utáni története s immáron teljes joggal mondhatjuk jelene szempontjából.
Előttünk sokan léptek már erre az útra, több-kevesebb sikerrel.A testület 1989.évi puccsszerű feloszlatása előtti évben már történtek kísérletek az egyre inkább kirajzolódó végkifejlet elkerülésére.
1989. január 7-én alakult meg Szegeden a Munkásőrség Szeged és Környéke Baráti Köre. Céljuk az volt, hogy mind jobban megismertessék a lakossággal a munkásőrség tevékenységét, azt a munkát, amelyet a közrend, a közbiztonság, a társadalmi tulajdon és a haza védelméért végeztek.
A baráti kör mintegy 350 alapítója a fegyveres testületek egykori tagja, azok családtagja, a munkásőrséggel szimpatizáló, annak tevékenységét támogató állampolgár volt.
Majd a Munkásőrség Országos Parancsnoksága 1989 márciusában hozza nyilvánosságra, hogy adataik szerint az országban közel 120 Munkásőrség Baráti Köre létezik, hozzávetőleg 30 ezer taggal.
A baráti körök politikai feladatokra szerveződő mozgalomként kívántak működni, nyíltan kiállva az akkori MSZMP szövetségi és reformpolitikája mellett, felvállalják a testület népszerűségét, támogatását, és szorgalmazzák tagjaik erkölcsi, anyagi megbecsülését.
Borbély Sándor akkori országos parancsnok mindezt megelőzően már több mint egy évet dolgozott közvetlen beosztottaival a testület megóvásán, latba vetve minden rendelkezésére álló eszközt. Azonban ő és társai, a nagypolitika színpadán zajló elvtelen kompromisszumok, és árulások áldozatává váltak, elsodorta kezdeményezésüket a történelem.
Rónai Katalin elvtársnő, a Népi Front Párt képviseletében tisztelt meg minket jelenlétével.
Mindezek lezajlása után, sok baráti kör alakult át az új egyesülési jog alapján különböző civil szervezetekké, vagy jött létre azok bázisán megújult formában, ám többségük az eltelt évtizedek folyamán felmorzsolódott.
Társaságunk országos parancsnok helyettese, Arató István elvtárs volt a parancsnoka annak a VIII. kerületi budapesti egységnek, ahol az egység jogásza, Sinka Imre elvtárs ebben az időszakban tesz javaslatot a hagyományok további ápolására, és a munkásmozgalmi kapcsolatok építésére a megváltozott körülmények, a testület feloszlatása ellenére is, civil szervezeti keretek közötti formában.
Sajnos itt azonban a folytatás elmarad, Sinka elvtárs súlyos betegségben nem sokkal később elhunyt, nem sikerült végigvinni az elképzelés gyakorlatba ültetését.
Kiemelkedik még jelentőségében akkoriban, az adott platformon működő munkásőr érdekvédelmi-hagyományőrző szervezetek közül a Győri Munkásőr Egyesület. Történetével Páncer István elvtárs, egykori Győr-Moson-Sopron megyei parancsnok helyettes ismertetett meg minket.
Az 1990. évi országgyűlési választásokat követően szervezi meg az egykori Rába-vagongyár önálló munkásőr egységének parancsnoka, s lesz az egyesület elnöke majd 20 esztendőn át. Az elnök halálát követően a szervezet megszűnt, tagsága elöregedett, nem volt potenciál a folytatáshoz.
A legjelentősebb talán az összes, a testület bázisán létrejött szervezet közül a Münnich Ferenc Társaság. Annál is inkább, hiszen létrejöttében messze megelőzi az említett nagyszerű kezdeményezéseket, beleértve a Munkásőrség baráti köreit is. 1988. november 11.-én jön létre, alapítóinak bölcs előrelátásának köszönhetően, majd 1991. március 9-én változtatja nevét Május Elseje Társaságra.
Ugyan hosszú évtizedeken át tudja magáénak az egykori testülethez kapcsolódó tömegbázis legjelentősebb részét, (már működésének első két évében közel 10 ezer fős taglétszámot sikerül elérniük) nem képes azt megőrizni, kellő képen kiaknázni, lassanként defenzívába szorul.
Máig létezik, aktívan dolgozik annak ellenére, hogy jóllehet létszámában, és átlag életkorban messze nem olyan kedvezőek a feltételei, mint Hagyományőrző Munkásőr Társaságunk számára, s a Munkásőrség ügye sem található a fő vezérelvek között, nem tapasztalható ez irányban markáns fellépés.
Országos parancsnok helyettesünk, Arató István elvtárs tölti be a Május Elseje Társaság Felügyelő Bizottságában az elnöki tisztséget.
Országos pk. helyetteseink, Arató István és Juhász Lajos elvtársak
A két szervezet közötti kapcsolat elmélyítése soron lévő feladataink között szerepel.
Majd elérkezünk nagy vonalakban tett történelmi szemlénk után napjainkhoz, Hagyományőrző Munkásőr Társaságunk történelmi szerepéhez.
Hosszú, közel egy évtizedes múltra tekint vissza Társaságunk létrejöttének előkészítése.
Többen, akik aktívan közreműködtek abban hogy idáig hozzon minket utunk, anyagilag vagy erkölcsileg támogattak minket, mára már nincsenek közöttünk, de sikerünk egyúttal az övék is, jövőbeni sikereinkben, ügyünk eredményes előre vitelében előttük is tisztelgünk.
Sokan közületek, akik itt jelen vagytok a mai nap, figyelemmel követitek többségében szinte a kezdetektől Társaságunk működését az interneten, azon belül ugye a facebook közösségi portálon.
Ez az az ún. internetes felület, ahol manapság százezrével nyüzsögnek az emberek. Hatalmas online tömegbázis amiből tudunk úgymond halászni.
Szoktam is illetni ugye az „agitációs és propaganda piac" jelzővel.
Szép számok ezek, mondjátok is sokan, hogy ha rendszeres időközönként egy-egy felkapottabb bejegyzésünk képes elérni alkalmanként 60-70 ezer embert vagy még többet a sok-sok megosztás lévén, akkor hogyan lehet hogy egy egykor volt 60 ezer fős testület állományára és azok hozzátartozóira építő szervezet nem képes relatíve nagy tömegeket holdudvarába csalogatni?
Ennek az a fő oka elvtársak, amit például a Republikon intézet politológusai által végzett kutatások is kristálytisztán kimutattak nekünk a saját tapasztalataink mellett, hogy a szervezeti aprómunkát kevesen vállalják.
70 ezer emberből, akik többsége netán még hajlandó valami utcai demonstrációra, egyéb közéleti rendezvényre is kimenni, nos ebből a 70 ezerből talán hetvenen hajlandók havonta legalább egy délutánjukat feláldozni azért, hogy valamilyen társadalmi-politikai cél érdekében önkéntes tevékenységet végezzenek.
A politikai pártok, bármilyen, és egyre nagyobb fogyatékosságokkal is, „folyamatosan szervezeti munkában tartják" a tagságukat.
Persze a számok, a társadalom végzetes közönye, önmagáért beszél, a magyar politikai palettán szereplő összes politikai erőt sújtja ez a jelenség és egyre jobban.
A mi helyzetünket tekintve, Hagyományőrző Munkásőr Társaságunkat sem kímélik természetesen az említett folyamatok.
Jóllehet mi elsősorban nem csupán politikai szerveződés vagyunk, hanem a Munkásőrség története iránt érdeklődő jó szándékú magyar baloldali, és a baloldali eszmei irányzatokkal szimpatizáló állampolgárok társadalmi egyesülése.
Célunk, a munkásmozgalmi hagyományok ápolásával, az 1957-1989 között működő Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozásával, gyűjtésével és publikálásával hozzájárulni a magyar és egyetemes történelem gyarapításához, mind színvonalasabbá tételéhez.
Tevékenységünkkel elő kívánjuk segíteni a rendvédelmi hivatás társadalmi presztízsének növelését is.
Emellett célunk kulturális és sportesemények, történelmi hagyományőrző bemutatók szervezése, a tevékenységünkkel szimpatizálók, főként hátrányos szociális helyzetben lévő gyermekek és családok számára, valamint jótékonysági akciók szervezése, és egyéb humanitárius célok megvalósítása.
Számunkra az emberekről gondoskodni nem csupán jelszó, hanem feladat!
A 2018. februárja óta eltelt időszakban elmondhatjuk, hogy lassú, de erőteljes növekedésnek indult Társaságunk.
Számos munkásőr családnál jártunk Győrtől, egészen a Borsod megyei, Baktakék falucskáig.
És számos esetben tudtunk segítséget nyújtani idős munkásőreinknek vagy hozzátartozóiknak, akik sajnos igen sokan élnek mára halmozottan hátrányos helyzetben.
Volt ez akár részünkről egy jótékonysági festmény árverés amit az adott család megsegítésére szerveztünk, vagy csak akár egy jó szó, vagy bármely más nemű segítség melyre az adott helyzetben szüksége volt a bajbajutott elvtársainknak, barátainknak.
Rengeteg esetben érkeztek hozzánk elhunyt, vagy szerencsére még élő, az egykori testület alapító tagjaitól, vagy későbbi hivatásos és társadalmi állományában szolgáltaktól, vagy hozzátartozóiktól munkásőri hagyaték felajánlások.
Jellegüknél, fajtájuknál fogva az anyagok rendkívül széles skálán mozognak, megtalálhatóak itt ruházati anyagok, komplett ruházatok, a legkülönfélébb folyóiratok és időszaki kiadványok, könyvek, feljegyzések, porcelán és csiszolt üveg ajándéktárgyak, kitüntetések, kitüntető jelvények és oklevelek, kiképzési és oktató tablók, rengeteg fénykép stb.
Ezeknek katalogizálása, rendszerezése folyamatos, melyből időnként egy-egy epizódot meg is jelentetünk a Társaság facebook oldalán, egyúttal köszönetet is mondva azokért a családtagoknak, vagy a felajánló egykori tulajdonosnak.
Tulajdonképpen mindezzel is, erősítjük és szervezzük a testület, és egyúttal a szocializmus ma is élő tömegbázisát.
Juhász és Czére elvtársak az értekezlet szünetében
A nagyszámú felajánlásoknak köszönhetően, szűk egy esztendő alatt akkora tárlati anyagunk gyűlt össze ideiglenes raktárunkban hogy lehetőség nyílt a rendszerváltozás óta, az első és állandó Munkásőrség történeti múzeum megvalósítására. Mondanom sem kell ez eddig egyedülálló eredmény hazánkban.
Mint azt többségében tudjátok az ennek helyet adó épület Felsőtárkányban került kialakításra az országos parancsnokságunk irodájával egyetemben, melynek építőipari rendbetétele és fűtéskorszerűsítése jelenleg is zajlik. November hónap első felében kerül sor az iroda és múzeum ünnepélyes keretek közötti megnyitójára.
Külön említésre méltó ezen a téren, hogy több egykori munkásőr egység történetének teljes írásos, és gazdag eredeti fényképekből álló melléklettel ellátott dokumentációját is megkaptuk az elmúlt időszakban,melyek a testület történetét, s egyúttal hazánk történelmét illetően is egyedülállóan értékes anyagok.
Itt külön kiemelendő a Győr-Moson-Sopron megyei munkásőrség története. Ugyanis ennek magas színvonalú kidolgozására egy megyei MŐR. bizottság külön összehívásra került a nyolcvanas évek végén.
Ám a rendszerváltozás közbeszólt s az elkészült anyag nem érte meg első kiadását, kéziratban maradt. Kézirata birtokunkba került.
Országos Parancsnokságunk döntése értelmében pedig Társaságunk magánkiadásában fog könyvként megjelenni, jövő év második felében.
Az eladott példányokból befolyó összeget pedig teljes egészében a Hagyományőrző Munkásőr Társaság céljainak mind hatékonyabb megvalósítására fordítjuk.
Társaságunk közelmúltjának nagyszerű eseménye volt a Magyarországi Tanácsköztársaság centenáriumának ünnepsége az újpesti Tanácsköztársaság emlékműnél a Szabadság parkban március 17.-én.
Fennállása óta első alkalommal nyílt lehetősége Társaságunknak díszőrséget is adnia, a Népi Front politikai párttal tartott közös rendezvényen.
Itt ezen a ponton, szeretnék külön köszönetet mondani Czére Ákos elvtársunknak, a díszőrségben tanúsított kiemelkedő helytállásáért!
Egyúttal fölterjesztem őt Társaságunk díszoklevelére melyet majd az őszi, I. Országos Egységgyűlésen adunk át annak rendje és módja szerint.
Kedves elvtársak!
Az idei évben, várhatóan az ősz folyamán hazánkban önkormányzati választásokra kerül sor. A helyhatósági képviselőket 5 esztendőre választjuk.
Országos parancsnokságunk határozott meggyőződése hogy lehetőség szerint támogatnunk kell erkölcsiekben és anyagiakban, is a helyhatósági választásokon induló tisztességes, kommunista elkötelezettségű embereket.
Ha nem is elsöprő többségben, de szép számmal jelen vannak a közéletben ezen elvtársaink. Van köztük munkásőr unoka aki Társaságunk alapító tagja, akadnak baloldali elkötelezettségű munkásőr hozzátartozók, valamely baloldali pártban tevékenykedő elvtársak, akik egykoron a Munkásőrségben szolgáltak hivatásos vagy társadalmi állományban.
Egy azonban közös bennük. Tisztességes, becsületes emberek, akik társaikért, környezetük jobbá tételéért kívánnak a magyar közéletben dolgozni.
Becsüljük meg, és támogassuk őket elvtársak!
Egyesek függetlenként, megint mások bizonyos baloldali pártok és szervezetek színeiben fogják megmérettetni magukat szerte az országban. (Népi Front, Magyar Munkáspárt, Baloldali Jövő Fórum stb.)
Az általunk behatóbban is támogatni kívánt elvtársakról a közeljövőben politikai pártállástól függetlenül listát készítünk, helyzetüket egyénileg megvizsgáljuk és kialakítjuk részükre a lehető leghatékonyabb módját a segítségnyújtásnak.
Az ügyben jelszavunk: Munkával, tollal, és felvilágosító szóval!
Nem is lehetne ez másként, hiszen magasztos céljaink között szerepel a mi irányvonalunkban továbbra is a nemzet, a haza felemelkedésének szolgálata, az emberi és demokratikus szabadságjogok történelmi értékeinek védelme, nemzeti hagyományaink ápolása,
- támogatni és segíteni mindazokat, akik készek fellépni a társadalom békéjéért, egy emberibb arcú közösségi társadalom ismételt felépítéséért és végleges megszilárdításáért, a társadalmi szolidaritásért, a jogegyenlőségért, a nemzeti kisebbségek felemelkedéséért, szembeszállni az idegengyűlölettel, minden rasszista, antiszemita, terrorista, hímsoviniszta és diktatórikus megnyilvánulással.
Éljen a Hagyományőrző Munkásőr Társaság!
Éljen a Szocializmus!
Köszönöm szépen a figyelmeteket!"
Hagyományőrző Munkásőr Társaság
Országos Parancsnoksága
