Hagyományőrző Munkásőr Társaság
Társasági Szerződés
A szervezet neve: Hagyományőrző Munkásőr Társaság
(Rövidített neve: Munkásőr Társaság)
A szervezet székhelye: 3324 Felsőtárkány, Fő út 14/1.
A szervezet jelképe: Kör alakú nemzeti színű pajzs, melynek piros mezőjében M betű szerepel, zöld mezőjében pedig Ő betű, mely pajzsot alulról félkörívben ölel egy fogaskerék, felülről pedig búzakalász motívum, mindezen pedig keresztben foglal helyet egy géppisztoly, majd fölötte a búzakalászon egy ötágú vörös csillag.
A szervezet pecsétje: Középen a szervezet teljes jelképe, melyet föntről félkör ívben ölel körül a szervezet neve, a jelkép alatt a székhely feltüntetésével.
A szervezet jegyzése: A Hagyományőrző Munkásőr Társaságot annak ügyvitelére feljogosított tagja, továbbiakban Országos Parancsnoka jegyzi.
A szervezet jelmondata: „Az emberekről gondoskodni nem pusztán jelszó, hanem feladat!"
I. A Hagyományőrző Munkásőr Társaságról, szervezeti célok és tevékenységek meghatározása
Szerződő Felek (a továbbiakban: Tagok) Hagyományőrző Munkásőr Társaság elnevezéssel Civil Társaságot alapítanak jelen Társasági Szerződéssel. Az abban foglaltaknak megfelelően pedig kötelezettséget vállalnak, a Társaság össztársadalmi érdekeket szolgáló céljainak megvalósítása érdekében. A Társasági Szerződés aláírásának, illetőleg a Csatlakozó Felek a csatlakozó nyilatkozatuk aláírásának napjától kezdődően a Ptk. 578/J. § (1) bekezdése alapján, a nem gazdasági érdekű szervezeti célok előmozdítása érdekében, önkéntes vagyoni hozzájárulás (továbbiakban tagdíj) mellett veszik ki részüket a szervezet munkájából.
A Társaság a tagok közös, tartós, a Társasági Szerződésben meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező önkéntes közösség. A szervezet független, hagyományőrző, érdekvédelmi feladatokat is ellátó, öntevékeny, céljai megvalósítása érdekében, ha szükséges, politikai tevékenységet is folytató non-profit, jogi személyiséggel nem rendelkező civil szervezet.
Eszmeiségében baloldali, munkásmozgalom történeti hagyományok ápolására, és humanitárius célok megvalósítására törekszik.
A Munkásőrség története iránt érdeklődő jó szándékú magyar baloldali, és a baloldali eszmei irányzatokkal szimpatizáló állampolgárok társadalmi egyesülése, amelynek célja a munkásmozgalmi hagyományok ápolásával, az 1957-1989 között működő Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozásával, gyűjtésével és publikálásával hozzájárulni a magyar és egyetemes történelem gyarapításához, mind színvonalasabbá tételéhez.
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság tevékenységével elő kívánja segíteni a rendvédelmi hivatás társadalmi presztízsének növelését is.
Emellett célja kulturális és sportesemények, történelmi hagyományőrző bemutatók szervezése a tevékenységével szimpatizáló tömegek, főként hátrányos szociális helyzetben lévő gyermekek és családok számára, valamint jótékonysági akciók szervezése, és egyéb humanitárius célok megvalósítása.
A nemzet, a haza felemelkedésének szolgálata, az emberi és demokratikus szabadságjogok történelmi értékeinek védelme, nemzeti hagyományaink ápolása,
- támogatni és segíteni mindazokat, akik készek fellépni a társadalom békéjéért, egy emberibb arcú közösségi társadalom ismételt felépítéséért és végleges megszilárdításáért, a társadalmi szolidaritásért, a jogegyenlőségért, a nemzeti kisebbségek felemelkedéséért, szembeszállni az idegengyűlölettel, minden rasszista, antiszemita, terrorista, hímsoviniszta és diktatórikus megnyilvánulással.
A Társaság saját forrásaiból és más törvényes forrásokból ismertető,népszerűsítő kiadványokat (füzet, képeslap, fényképalbum, kártyanaptár stb.),
egyéb formátumú adattárolókat (Internetes felület, multimédia-dvd, stb.) és promóciós termékeket (póló, jelvény, plakát stb.) kíván előállítani illetve terjeszteni, adományok ellenében a Társaság működéséhez, céljai megvalósításához anyagi hozzájárulásképpen.
II . Tagság
a.) 1. A Hagyományőrző Munkásőr Társaság tagja lehet, bármely magyar vagy külföldi természetes személy egyaránt, aki elfogadja jelen Társasági Szerződést, és ezt a csatlakozási nyilatkozaton saját kezű aláírásával igazolja.
2. A tagság a tagfelvétellel keletkezik.
3. A tag felvételéről az Országos Parancsnokság határoz. A helyi egység parancsnoka 5 munkanapon belül értesíti az Országos Parancsnokságot a tagfelvételi kérelemről.
Az Országos Parancsnokság maximum 3 hét alatt dönt a tagfelvételről. A helyi Egység Parancsnokát az Országos Parancsnokság tájékoztatja a döntésről, a határozathozatal napján.
4. Az a személy, akinek tagsága bármilyen jogcímen megszűnt, csak új tagként vehető fel. Akit a Hagyományőrző Munkásőr Társaságból kizártak, vagy töröltek, csak akkor vehető fel új tagként, ha vele szemben a kizárás, vagy törlés oka megszűnt, illetve kilépését és visszalépési igényét megfelelő módon tisztázni tudja. Ennek tényét az Országos Parancsnokság etikai biztosa véleményezi, az Országos Parancsnokság pedig döntést hoz. A döntés kötelező érvényű az egység vagy személy számára.
b.) Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, aki a Társasági Szerződést elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a szervezet működését, és nem kíván annak teljes jogú tagjává válni.
A pártoló tag, tanácskozási joggal részt vehet az Országos Egységgyűlésen, igénybe veheti a Társaság szolgáltatásait, de nem választhat, illetve nem választható annak szerveibe, szavazati joga nincs. A pártoló tag köteles a Társasági szerződésben foglalt rendelkezéseket betartani, illetve az általa vállalt vagyoni hozzájárulást megfizetni.
III. A tagok jogai
a.) A Hagyományőrző Munkásőr Társaság tagja bármely tisztségére megválasztható, illetve szükség esetén kinevezhető.
b.) Javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.
c.) Személyesen részt vehet a szervezet rendezvényein, munkájában.
d.) Jogosult betekinteni az egyesület valamennyi iratába, ha ez személyiségi jogokat nem sért.
e.) Szavazati joggal rendelkezik az egysége gyűlésein, valamint az országos egységgyűlésen.
f.) A tag jogosult - a Társaság céljaival egyező - javaslatot tenni az általa adott adomány egészét vagy annak egy részét érintő célirányos felhasználására, mely javaslatot az Országos Parancsnokság lehetőség szerint figyelembe vesz.
IV. A tagok kötelességei
a.) A szervezeti célok elérése érdekében a tagként belépni szándékozó önként vállalja, hogy a Társaságot rendszeresen vagyoni hozzájárulással támogatja, aminek összege egységesen az Országos Parancsnokság hatáskörébe tartozó döntés alapján havi 1000 Ft.
Ezt egy összegben (12.000 Ft) a központnak kell befizetni, minden év 5. hónapjának 25. napjáig. Az adott évben, a megnevezett határidőn túl keletkezett tagsági viszonnyal rendelkező tag, vagy pártoló tag számára a következő évi határidő esedékes a tagdíjfizetés szempontjából. Amennyiben a tag, ezt a meghatározott határidőn túli 1 hónapon belül sem rendezi, és a helyi egység parancnsoka már kétszer figyelmeztette (egyszer szóban, egyszer írásban), igazolható módon, és abban megfelelő határidőt biztosított a vagyoni hozzájárulás megfizetésére, továbbá figyelmeztette a tagot a fizetés elmulasztásának következményére, akkor javaslata alapján az Országos Parancsnokság a tagságát törölheti.
b.) Tartsa be a Társasági Szerződés rendelkezéseit.
c.) A Hagyományőrző Munkásőr Társaság által rábízott és elvállalt feladat teljesítése, a Társaság vagyonának védelme, és a rábízott vagyon felhasználásáról való tételes elszámolás.
V. A tagság megszűnése
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság tagság megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony a Társaság általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A tag tagsági jogviszonyát a Társaság képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
e.) Törléssel
Az Országos Parancsnokság illetve az egység parancsnokának, vagy a Hagyományőrző Munkásőr Társaság bármely tagjának javaslatára szintén az Országos Parancsnokság, fegyelmi eljárás után, amelyet az etikai biztos felügyel, határozattal kizárhatja a szervezetből azt a tagot, aki a Társaság céljainak megvalósítását veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárás kimondásához egyszerű szavazati (szótöbbség) többség szükséges. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és ismét szavazásra kell bocsátani.
Az Országos parancsnokság a kizárási eljárása során hozott döntése ellen, a kizárt tag felülbírálást kezdeményezhet a közgyűléstől. A kizárás tényéről, az Országos Parancsnokság írásbeli értesítőt küld a kizárást elszenvedő személy részére, a döntést követő 15 naptári napon belül.
Mielőtt az Országos Parancsnokság megkezdi ide vonatkozó eljárását az etikai biztost megbízza a kizárási eljárást elszenvedő tag írásbeli értesítésével, annak érdekében, hogy lehetőséget biztosíthasson számára a védelmében felhozható tények, és bizonyítékok előadására, mely lehetőségre az értesítésben az etikai biztos utalást köteles tenni, s szükség esetén szintúgy köteles az esetleges tényeknek, bizonyítékoknak az Országos Parancsnokság elé tárásában segédkezni.
A tag tagsági jogviszonyát a Társaság képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti, tehát kilépéssel valósíthatja meg a tagsági viszonyának megszüntetését.
Törléssel szűnik meg a tagsági viszony, ha erre a tagot befogadó helyi egység vagy parancsnoka javaslattal fordul az Országos parancsnoksághoz. Tag törlésére az Országos Parancsnokság akkor jogosult, ha bebizonyosodik, hogy:
A tag belépési nyilatkozatának kitöltésekor valótlan adatokat adott meg.
VI. Szervezeti és működési rend
Az Egység
a.) Helyi Egységet legalább 3 tag alapíthat. Egy településen (fővárosi kerületben) csak egyetlen Egység működhet.
b.) Parancsnokát - az Országos Parancsnokság hozzájárulásával - a tagság választja.
c.) Az Egység parancsnokának kötelessége:
- minden hónap megadott napján a Hagyományőrző Munkásőr Társaság Országos parancsnokságának beszámolni az elmúlt hónap eseményeiről.
- felügyelni az Egység vagyoni hozzájárulásait, eljuttatni azokat a központnak.
- Havonta legalább egyszer összehívni a tagságot, és megbeszélni az aktuális teendőket, valamint annak aktualitása idején beszedni a vagyoni hozzájárulásokat.
- Az Egység működésének megszervezése, irányítása
- Az Országos Parancsnokság utasításainak végrehajtása.
d.) Egység alapítása esetén az alapítóknak meg kell választani a helyi Egység parancsnokát és helyettesét egységgyűlés keretében melyről jegyzőkönyvet kötelesek készíteni, s továbbítani a központnak. Valamint mindezt megelőzően levélben tájékoztatniuk kell az Országos Parancsnokságot az Egység megalakításának szándékáról.
e). Az Egység akkor tekinthető megalakultnak, ha az Országos Parancsnokság jóváhagyja a tagfelvételi kérelmeket, és határozatot hoz az Egység megalakításáról. E határozatot az Országos Parancsnokság annak keletkezésétől számított 8 munkanapon belül a helyi Egység részére megküldeni köteles.
f.) Az Országos Parancsnokság abban az esetben utasíthatja el az Egység megalakítását, ha a megalakulás nem a Társasági Szerződés szerint történt, vagy ha személyi kifogások merülnek fel. Az elutasító határozatot minden esetben indokolni kell.
g.) Az Egység alapításának megtagadásáról szóló határozat ellen (annak kézhez vételétől számított 30 naptári napon belül) az etikai biztoshoz benyújtott fellebbezésnek helye van. Az etikai biztos előzetes helyzetelemzése, és javaslata alapján, az országos parancsnok dönt a határozatról.
h.) Az egység megszűnik, ha:
I. A helyi egységet az Országos Egységgyűlés feloszlatja.
II. Az Országos Parancsnokság dönt a feloszlatásról.
Egységnek az Országos Egységgyűlés vagy Országos parancsnokság általi feloszlatására kerül sor amennyiben az adott Egység kollektíve olyan magatartást tanúsít mely anyagi illetve erkölcsi károkat okoz a Társaságnak.
i.) Szavazategyenlőség esetén a helyi egységben csakúgy, mint az Országos Parancsnokságon, a kérdést elvetettnek kell tekinteni és ismét szavazásra kell bocsátani.
Az Országos Parancsnokság
a.) Az Országos Parancsnokság a Hagyományőrző Munkásőr Társaság operatív, koordináló és vezető testülete. Ellátja a Társaság irányítását és folyamatos képviseletét.
b.) Javaslatot tesz a költségvetésre, és elkészíti az előző évi gazdasági beszámolót, valamint az elnökség dönt a hatályos költségvetésről a pénzügyi és számviteli szabályzat alapján. Feladata a Társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, az Országos Egységgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
c.) Előkészíti az Országos Egységgyűléseket. Munkájáról köteles annak beszámolni.
d.) Az Országos Parancsnokság az Országos Parancsnokból, és két helyetteséből áll. Az Országos Parancsnokság tagjai csak a Hagyományőrző Munkásőr Társaság tagjai lehetnek.
e.) Az Országos Parancsnokság tagjait a levezető elnök javaslata alapján az Országos Egységgyűlés választja.
f.) Az Országos Parancsnoki értekezletet az Országos Parancsnok hívja össze, havi rendszerességgel az adott hónap a Parancsnokhelyettesekkel és az Etikai Biztossal közösen, erre a célra kijelölt napjára. Az értekezlet összehívásának napját megelőzően 8 naptári nappal, a napirendet pedig megküldi az érintetteknek részére igazolható módon a meghívóval együtt, mely meghívó tartalmazza az összehívott elnökség ülésének helyét és idejét. A határozatok egyszerű többséggel születnek, minden esetben nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és ismét szavazásra kell bocsátani. Az Országos Parancsnoki értekezlet akkor határozatképes, ha az országos parancsnok, és a helyettes parancsnokok is jelen vannak az ülésen.
g.) Az Országos Parancsnokság megbízatása az országos parancsnok megbízatásának idejével egyenlő.
h.) Az Országos Parancsnokság tagjai kötelesek minden hónap adott napján írásban beszámolni az általuk elvállalt feladatok végrehajtásáról.
i.) A tagság nyilvántartása,
j.) A Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése.
k.) A Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése; a Társasági Szerződés felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
l.) A Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
Az Országos Parancsnok
a.) A Társaság hivatalos képviselője.
b.) Vezeti az Országos Parancsnoki értekezleteket.
c.) A munkáltatói jogokat gyakorolja.
d.) Koordinálja a Társaság teljes működését.
e.) Dönt a Társaság pénzügyi gazdálkodásáról
f.) Megbízatása 5 éves időszakra szól.
Az Országos Egységgyűlés
Évente legalább egy alkalommal ülésezik.
Az Országos Parancsnok hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) a Társaság nevét és székhelyét;
b) az Egységgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az Egységgyűlés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Az Országos Egységgyűlés nem nyilvános; azon a tagsági viszonnyal rendelkezőkön kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és a Társasági Szerződés vagy az Országos Egységgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
Az Országos Egységgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a Társasági Szerződés módosítása;
b) a Társaság megszűnésének elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők választása
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a Társaság vagyoni
helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
g.) A jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és az etikai biztos vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h.) Az etikai biztos megválasztása.
Az Országos Egységgyűlést az Országos Parancsnok nyitja meg és zárja be. E két momentum közti időszakra az egységgyűlés levezető parancsnokot választ, melynek személyére az etikai biztos tesz javaslatot.
Továbbá az etikai biztos tesz javaslatot a szavazatszámláló biztos személyére, mely megválasztásának módja azonos a levezető elnökével. A szavazatszámláló biztos ellenőrzi a szavazati jog érvényességét, s a leadott szavazatok összeszámolását végzi.
A közgyűlés jegyzőkönyv vezetője mindig valamely helyi egység parancsnoka közül kerül ki, amelynek személyére a levezető elnök tesz javaslatot.
A napirend kiegészítése:
A napirend kiegészítésének tárgyában az Országos Egységgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Országos Egységgyűlést összehívó személy nem dönt, vagy azt elutasítja, az egységgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A napirend kiegészítésének tényéről, a tagok az Országos Egységgyűlésen értesülnek, s többségi döntéssel határoznak annak elfogadásáról/elvetéséről.
Határozathozatal:
A Társasági Szerződés módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A határozathozatal minden esetben nyílt szavazással történik.
Rendkívüli Országos Egységgyűlés összehívása:
Az Országos Parancsnok köteles az Országos Egységgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
a) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni.
c) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.
d.) Az országos parancsnok, vagy az Országos Parancsnokság bármely tagja, illetőleg az Etikai Biztos tisztségéről való lemondása, vagy annak egyéb okból történő megszűnése miatt fellépő személyi kérdések okán.
e.) A Társaság tagságának egyszerű többsége, Az indok, az időpont és napirend megjelölésével, bármikor kötelezheti az Országos Parancsnokot Rendkívüli Országos Egységgyűlés összehívására.
Az összehívott Rendkívüli Országos Egységgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.
Etikai Biztos
a.) Az etikai biztos felügyeli a Hagyományőrző Munkásőr Társaság törvényes működését, a Társasági Szerződés betartását, valamint a szervezet pénzügyi gazdálkodását. Ennek megfelelően a Társaság minden iratába betekintési joggal rendelkezik.
b.) Ügyrendjét az etikai biztos az országos parancsnokkal közösen alakítja ki.
c.) Az etikai biztos a munkájáról az Országos Egységgyűlésnek és az Országos Parancsnoknak beszámolási kötelezettséggel tartozik.
d.) Az etikai biztos pozíciója az Országos Parancsnokságbéli tagsággal összeférhetetlen.
e.) Az etikai biztos az Országos Parancsnokság értekezletein tanácskozási joggal bír, de szavazati joga nincs, viszont az annak döntései ellen érkező fellebbezések vizsgálatát egyedül ő láthatja el. Ezen kívül felügyelettel kíséri az Országos Parancsnokság értekezleteinek szabályszerűségét. Amennyiben szabálytalanságot észlel, közvetlenül az országos parancsnoknak köteles jelenteni.
f.) Az etikai biztost az Országos Egységgyűlés választja. Etikai biztos pozícióért az egyesület bármely tagja jelentkezhet, melyet a gyűlés megkezdése előtt legkésőbb 72 órán belül jeleznie kell az Országos Parancsnokság felé.
VII. Tisztségviselőkről
A szervezetvezető tisztségviselők:
Az Országos Parancsnok
Az Országos Parancsnokhelyettesek
Az etikai biztos
a.) I. Az országos parancsnok és helyettesei
II. Az etikai biztos
b.) Helyi Egységek parancsnokai és helyetteseik
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság Országos Parancsnoka, feladatait tiszteletdíj ellenében látja el, melynek mértéke a mindenkori magyar minimálbér nettó összegének 29 százaléka.
A Társaság egyéb tisztségviselői, feladataikat társadalmi munkában látják el.
VIII. Kizáró és Összeférhetetlenségi szabályok
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
3:19. § (2) alapján
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a civil szervezet terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a civil szervezetnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Ptk. 3:22. § (1) alapján
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ptk. 3:22. § (4) alapján
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Ptk. 3:22. § (5) alapján
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Ptk. 3:22. § (6) alapján
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Ptk. 3:26. § (2) alapján
Etikai Biztos az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet Etikai Biztos, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
3:18. § (2)
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.
3:19. §
(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a civil szervezet terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a civil szervezetnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A szavazati jog gyakorlásának feltétele alap estben (ha nem áll fenn ezt kizáró összeférhetetlenségi tényező) a tagsági viszony megléte.
IX. A gazdálkodás szabályai
a.) A hagyományőrző Munkásőr Társaság bevételei:
- tagdíj, melynek összegét Országos Parancsnoksági értekezleten született döntés határozza meg.
- egyéb törvényes források.
b). A szervezet önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját bevételeivel és vagyonával felel.
c.) Az Országos Parancsnoksági értekezlet minden alkalmával írásban előterjesztett napirendként kell tárgyalni a Társaság aktuális gazdálkodását.
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont a tagok között a megszűnéskor hatályos vagyoni hozzájárulás befizetési arányok szerint kell felosztani.
f.) A Társaság pénzügyi forgalma felett az egyesület elnöke, tekintve hogy annak törvényes képviselője, általános terjedelmű és önállóan gyakorolható képviseleti joggal rendelkezik, önállóan rendelkezhet.
g.) A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az interneten évente egyszer nyilvánosságra hozza.
X. Záró rendelkezések
A Társasági Szerződésben nem szabályozott kérdésekben 2013. V. törvény (Ptk.), a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Ezen Társasági Szerződés a Hagyományőrző Munkásőr Társaság, alapító tagjainak egységes akaratelhatározása alapján lépett hatályba, 2019.01. 29.-én.
